Értünk jöttek a csillaggyermekek II.
2005. december 7.
Az indigógyerekek között az alábbi személyiségtípusokat különböztethetjük meg:
Humanisták
Emberszeretők, rendkívül érzékenyek, határozott véleményt képviselnek. Belőlük lehetnek a nagy nevelők, tanárok, orvosok.
Gondolatorientáltak
Terveket szövögetnek, és a megvalósítást is megkísérlik. Nem adják fel akkor sem, ha ellenállásba ütköznek. Szívesen foglalkoznak számítógépekkel.
Ifjú művészek
Gazdag az érzelemviláguk, nagyon kreatívak. A magukban hordott érzelmeket, a szépséget fogalmazzák meg és tárják a világ elé. Érdeklődésük gyakran változik. Esetükben nem egyféle tudás elmélyítése szükséges, hanem sokrétű ismereteik bővítése fontos.
Interdimenzionális típus
Az első három személyiségtípust egyesítik. Új elképzeléseket tudnak megvalósítani, művészileg is tehetségesek, és mások irányítására, másokkal való együttműködésre is képesek.
Az indigógyerekek mindig azt teszik, amit helyesnek tartanak. Sokan ezért nehezen kezelhetőnek minősítik őket, pedig csak őszinték. E tulajdonságukkal arra hívják fel a figyelmet, hogy gyakran álarcot viselünk, mások akaratát kényszerítjük magunkra, ahelyett, hogy saját örömeinket, tehetségünket élnénk meg. Ezért aztán másokat sem hagyunk kibontakozni.
Fontos lenne, hogy egyre több olyan klub jöjjön létre, ahol az érintett családok találkozhatnak és kicserélhetik a tapasztalataikat. Időszerű lenne az oktatási rendszer átalakítása is. A tanárokkal szemben támasztott követelményeket, a pedagógusképzést is meg kellene reformálni. Rugalmasabban, személyre szabottan kellene foglalkozni ezekkel a gyerekekkel.
A kristálygyermekek a szeretet nyelvét hozták eszközül, érzelemközpontúak, szelídebbek, mint az indigógyerekek. Egy becsületesebb világ megteremtésében segítenek. Intuitívak, filozofikusak, spirituális gondolkodásúak, természetközeliek, művészet-központúak, elsősorban muzikálisak. Azt üzenik, hogy szeresd a másikat, légy boldog.
Kristálytiszta, őszinte szándék van bennük. Ha a szemükbe nézünk, bölcs ember tekintete néz vissza ránk. A szem a lélek tükre… Sajnos kevés a hitünk, a belső erőnk. Ők azért jöttek, hogy láttassák velünk igazi valónkat.
Pszichikus képességekkel születtek, „gondolatolvasók”. Ha valamit nem mondunk ki szavakkal, akkor is reagálnak rá. Intuíciójukra hagyatkoznak, fürkészik környezetüket. Éberségük előtt semmi nem maradhat rejtve, így szembesíthetnek hazugságainkkal, álarcainkkal. 3-5, akár 6 éves korukig sem beszélnek, inkább telepatikus úton kommunikálnak.
Vannak mágikus képességekkel megáldott gyermekek, akik például tárgyakat tudnak mozgatni. Gyógyító képességekkel rendelkeznek, ösztönösen tudják irányítani az energiát, de szeretetükkel is gyógyítanak.
Mindig a megfelelő dolgot mondják, amivel vigasztalják, felemelik és inspirálják az embereket. Végtelenül optimisták, bíznak az erejükben, képességeikben. Nincsenek kétségeik, megingathatatlanok.
Utat mutatnak, hogy miképp lábalhatunk ki a káoszból.
A legújabb csoport a szivárványgyerekeké, ők nagyjából 2000-től jelentek meg. Róluk még keveset tudunk, de azt mondják, „forró drótjuk van az angyalokhoz”.
A csillaggyerekek a feltétel nélküli szeretetre és a szeretet elfogadására tanítanak bennünket. De mi is tanítjuk őket a mindennapi élet szabályaira. Ahhoz, hogy ez a kölcsönhatás jól működjön, lassítani kellene. Örökösen rohanunk, és közben nem vesszük észre a szépséget magunk körül.
Cikkünk első része:
Értünk jöttek a csillaggyermekek I.
Kapcsolódó fórum:
indigógyerekek
Humanisták
Emberszeretők, rendkívül érzékenyek, határozott véleményt képviselnek. Belőlük lehetnek a nagy nevelők, tanárok, orvosok.
Gondolatorientáltak
Terveket szövögetnek, és a megvalósítást is megkísérlik. Nem adják fel akkor sem, ha ellenállásba ütköznek. Szívesen foglalkoznak számítógépekkel.
Ifjú művészek
Gazdag az érzelemviláguk, nagyon kreatívak. A magukban hordott érzelmeket, a szépséget fogalmazzák meg és tárják a világ elé. Érdeklődésük gyakran változik. Esetükben nem egyféle tudás elmélyítése szükséges, hanem sokrétű ismereteik bővítése fontos.
Interdimenzionális típus
Az első három személyiségtípust egyesítik. Új elképzeléseket tudnak megvalósítani, művészileg is tehetségesek, és mások irányítására, másokkal való együttműködésre is képesek.
Az indigógyerekek mindig azt teszik, amit helyesnek tartanak. Sokan ezért nehezen kezelhetőnek minősítik őket, pedig csak őszinték. E tulajdonságukkal arra hívják fel a figyelmet, hogy gyakran álarcot viselünk, mások akaratát kényszerítjük magunkra, ahelyett, hogy saját örömeinket, tehetségünket élnénk meg. Ezért aztán másokat sem hagyunk kibontakozni.
Fontos lenne, hogy egyre több olyan klub jöjjön létre, ahol az érintett családok találkozhatnak és kicserélhetik a tapasztalataikat. Időszerű lenne az oktatási rendszer átalakítása is. A tanárokkal szemben támasztott követelményeket, a pedagógusképzést is meg kellene reformálni. Rugalmasabban, személyre szabottan kellene foglalkozni ezekkel a gyerekekkel.

Kristálytiszta, őszinte szándék van bennük. Ha a szemükbe nézünk, bölcs ember tekintete néz vissza ránk. A szem a lélek tükre… Sajnos kevés a hitünk, a belső erőnk. Ők azért jöttek, hogy láttassák velünk igazi valónkat.
Pszichikus képességekkel születtek, „gondolatolvasók”. Ha valamit nem mondunk ki szavakkal, akkor is reagálnak rá. Intuíciójukra hagyatkoznak, fürkészik környezetüket. Éberségük előtt semmi nem maradhat rejtve, így szembesíthetnek hazugságainkkal, álarcainkkal. 3-5, akár 6 éves korukig sem beszélnek, inkább telepatikus úton kommunikálnak.
Vannak mágikus képességekkel megáldott gyermekek, akik például tárgyakat tudnak mozgatni. Gyógyító képességekkel rendelkeznek, ösztönösen tudják irányítani az energiát, de szeretetükkel is gyógyítanak.
Mindig a megfelelő dolgot mondják, amivel vigasztalják, felemelik és inspirálják az embereket. Végtelenül optimisták, bíznak az erejükben, képességeikben. Nincsenek kétségeik, megingathatatlanok.
Utat mutatnak, hogy miképp lábalhatunk ki a káoszból.
A legújabb csoport a szivárványgyerekeké, ők nagyjából 2000-től jelentek meg. Róluk még keveset tudunk, de azt mondják, „forró drótjuk van az angyalokhoz”.
A csillaggyerekek a feltétel nélküli szeretetre és a szeretet elfogadására tanítanak bennünket. De mi is tanítjuk őket a mindennapi élet szabályaira. Ahhoz, hogy ez a kölcsönhatás jól működjön, lassítani kellene. Örökösen rohanunk, és közben nem vesszük észre a szépséget magunk körül.
Cikkünk első része:
Értünk jöttek a csillaggyermekek I.
Kapcsolódó fórum:
indigógyerekek
Szolgáltatások
Rovatok





Ja mégvalami. Abban hogy egy igazi tanító súlyos összegeket elkérjen, - igazad van. Valamennyit azonban szükséges neki ha ez a fő foglalkozása mert különben éhen hal ebben a mostoha világban. És mellesleg ha infót mond el rólad vagy segít tényleg, akkor meg is érdemli, sőt még kevés is.
Üdvözlet mindenkinek :) Kedves Megmondó! Igazad van a sarlatánokkal kapcsolatban, és lehet hogy az itt elhangzottak is azok, ám én például magamra ismerek az indigógyerekekből áttételesen a gyerekkoromra és sok az azonosság, bár én nem tudtam kibontakozni, de azon vagyok születésem óta :) egyébként érdekes hogy mennyire illik a vízöntőre ez az indigókék. légy nyitottabb az újra és szelektálj nagyobb odafigyeléssel. Mert bár sokminden hazugság meg túlreakció, de azért nem minden s mindenki :) bye Theel
Valószinüleg ezek a gyerekek csak rosszul vannak nevelve
Ennyi butaságot összehordani. Rettentes, hogy az ezoterikus üzlet elérte a gyerekeket is. Pénzért persze mindenki nagy szakértője mindenféle témának. A csillagokból jöttek, meg másmilyen az agyuk. Ekkora ökörségeket aki elhisz az meg is érdemli.
Kedves Anita! Javasoljuk, hogy vedd fel a kapcsolatot a Fényudvar Spirituális és Természetgyógyász Központ munkatársaival, ők valószínűleg tudnak ajánlani neked olyan szülőközösséget, ahol választ kaphatsz kérdéseidre. Elérhetőségük: Bp, Erzsébet krt. 58. I/1., tel: 266-7048, info@fenyudvar.hu, www.fenyudvar.hu
Nekem is egy 5 és fél éves indogó kisfiam van, és nem tudom miként kezeljem az állandó "harcot" ami a családunkban dul. Bence nagyon erős egyéniség, mindig mindent tud, és nem fogadja el a segítségünket, a régi nevelési módszerek csődőt mondtak. Kiabál, csúnyán beszél, (leginkább velem) és parancsokat osztogat, mint mondja Ő a fönök, a király. Lassan kezd széthullni a házasságom, mert az apja nem fogadja el, hogy a ygerek ilyen, és igazából én is nehezen viselem. Van valakinek valami tanácsa, hogy lehet normalizálni a helyzetet? Hogyan lehet kiegyensúlyozott, egészséges gyermekkort biztositani egy ilyen gyermeknek, úgy hogy ne menjen rá mindenki? Ancsa
5 gyermekem van. Mind különleges,két fiam indigó gyerek, s nevelésük a gyönyör-pokol formáit járja a lelkemben. Hagyni kell, hogy azt tegyék ami a számukra jó, segíteni és szeretettel támogatni őket. Szerencsére olyan iskolákat és pedagógusokat találtam akik felismerték a különlegességüket. 2 kislányom kristálygyermek. Már most tíz-tizenegy évesen tudják mi a feladatuk. Jólenne olyan közösséget találni nekik ahol nyiltan beszélhetnek "másságukról", mert ez bizony még tabutémának számít!
Hiperaktív gyerekeknek hiperaktiv nevelőket, akik hiperaktív módszerekkel regálnak hiperaktiv viselkedésükre. Hiperaktiv volt Churcill és Hitler is. Akkor őket is el kell fogadni olyannak, amilyenek.
"A hozzászólást rögzítettük". Ki lát(hat)ja? Hol olvasható a többi hozzászóló véleménye adott cikkről?
Mi történt a "Hozzászólásokkal"? Miért nem jelennek meg a hozzászólások a cikk alatt?
Érdekes írás... "Pedig a valódi szeretet elsődleges megnyilvánulása az lenne, hogy mindenkit olyannak fogadunk el, amilyen." - ez az írás egyik mondata. Vajon tanár-e az, aki ezt szeretné megértetni velünk? - amit tulajdonképpen értünk mi és tisztelünk is, csakhát ott van másik 20 gyerek is az osztályban, közöttük 3 ilyen hiperaktívnak bélyegzett, s rendszerint mind a 3 hiperaktív különböző dolgot szeretne csinálni az órán. A tananyag adott, azzal haladni kell, ráadásul úgy, hogy minden gyereknél is felmutatható legyen valamilyen szintű, pozitív eredmény.
Kikkel dolgozzon együtt a tanár? a 17 "normálissal", vagy a 3 (akik mindegyike egy-egy teljes embert igényelne) "bélyegzettel"?
Valahol középen kell lennie a megoldásnak, én úgy érzem.
Érdekes írás... "Pedig a valódi szeretet elsődleges megnyilvánulása az lenne, hogy mindenkit olyannak fogadunk el, amilyen." - ez az írás egyik mondata. Vajon tanár-e az, aki ezt szeretné megértetni velünk? - amit tulajdonképpen értünk mi és tisztelünk is, csakhát ott van másik 20 gyerek is az osztályban, közöttük 3 ilyen hiperaktívnak bélyegzett, s rendszerint mind a 3 hiperaktív különböző dolgot szeretne csinálni az órán. A tananyag adott, azzal haladni kell, ráadásul úgy, hogy minden gyereknél is felmutatható legyen valamilyen szintű, pozitív eredmény.
Kikkel dolgozzon együtt a tanár? a 17 "normálissal", vagy a 3 (akik mindegyike egy-egy teljes embert igényelne) "bélyegzettel"?
Valahol középen kell lennie a megoldásnak, én úgy érzem.