Hogy megússzuk az izomlázat…
2004. szeptember 28.
Aki elhatározza, hogy komolyabb edzésbe kezd, legyen az kocogás, úszás, kerékpározás, foci, tenisz vagy akár testépítés, szinte biztos, hogy már az első alkalmakkor találkozni fog az izomláz kellemetlen érzésével.
Különösen igaz ez azokra, akik korábban nem sportoltak, s most az íróasztal mellől lépnek pályára. De előfordulhat még az edzett sportolóknál is, ha valamilyen új gyakorlattal vagy sportággal próbálkoznak. Az izomláztól nem szabad megijedni. A sportoló ugyanis biztos lehet benne, hogy ha izomlázat érez, akkor az edzés kellő intenzitású volt. Ezzel együtt nem kell törekedni rá, sőt ésszerű edzéstervezéssel és főleg annak betartásával jobb megelőzni.
Ma az izomlázat alapvetően kétféleképpen magyarázzák. Az egyik, hogy nagy intenzitású munka során az izmok anyagcseréje romlik, és a felszaporodó tejsav akadályozza az izmok összehúzódását. Ez a fajta izomláz csak a sportolás utáni napokban alakul ki, és könnyű masszázzsal, alacsonyabb intenzitású munkával megszüntethető. A másik nézet szerint az izomlázat az erősen igénybe vett izmok apró mikrosérülései, szakadásai okozzák. Ez már az edzés során vagy a végén is érezhető fájdalommal jár. Erre az izomlázra azonban nem szabad rádolgozni.
Mi akkor a teendő? Mivel a kétfajta izomláz együtt is jelentkezhet, és amúgy sem könnyű megkülönböztetni őket, jobb az óvatosság. A megelőzés legfontosabb eleme a bemelegítés. Kevesen tudják, hogy a bemelegítés lényege nem a testnevelés órákról ismert karhúzgálás és törzsdöntögetés. A bemelegítés legalább 10-20 perc legyen. Először csak laza mozdulatokkal igyekezzünk fokozni a vérkeringésünket, “beindítani” az izmainkat, s csak utána jöhetnek az izmokat, ízületeket jobban igénybe vevő gyakorlatok. Még az oly egyszerű sport, mint a kocogás előtt is melegítsünk be!
Különösen a kezdők ügyeljenek a terhelés fokozatosságára. A pulzus lehetőleg ne menjen 130-150 fölé, és csak addig növeljük az intenzitást, amíg nem válik kellemetlenné.
A kialakult izomláz csökkentésének lényege, hogy növeljük az érintett testrész vérkeringését (ez a mikrosérülések gyógyulásában is hatásos). Erre jó a forró fürdő, esetleg pár csepp rozmaringolajjal, amit lágy maszírozással is kombinálhatunk. Vehetünk váltófürdőt is: pár perc melegvíz után, húsz másodperc hideg következzen. Jótékony hatású a szauna, és általában a sportkrémek is fokozzák a vérkeringést. A mozgást sem kell teljesen mellőzni, de csak kíméletesebb, egyenletes terhelést válasszunk, különösen alkalmas erre az úszás, vagy streching. Az utóbbinál viszont csak a gyakorlatok nyújtó részét végezzük, a rugózást ne.
Ma az izomlázat alapvetően kétféleképpen magyarázzák. Az egyik, hogy nagy intenzitású munka során az izmok anyagcseréje romlik, és a felszaporodó tejsav akadályozza az izmok összehúzódását. Ez a fajta izomláz csak a sportolás utáni napokban alakul ki, és könnyű masszázzsal, alacsonyabb intenzitású munkával megszüntethető. A másik nézet szerint az izomlázat az erősen igénybe vett izmok apró mikrosérülései, szakadásai okozzák. Ez már az edzés során vagy a végén is érezhető fájdalommal jár. Erre az izomlázra azonban nem szabad rádolgozni.
Mi akkor a teendő? Mivel a kétfajta izomláz együtt is jelentkezhet, és amúgy sem könnyű megkülönböztetni őket, jobb az óvatosság. A megelőzés legfontosabb eleme a bemelegítés. Kevesen tudják, hogy a bemelegítés lényege nem a testnevelés órákról ismert karhúzgálás és törzsdöntögetés. A bemelegítés legalább 10-20 perc legyen. Először csak laza mozdulatokkal igyekezzünk fokozni a vérkeringésünket, “beindítani” az izmainkat, s csak utána jöhetnek az izmokat, ízületeket jobban igénybe vevő gyakorlatok. Még az oly egyszerű sport, mint a kocogás előtt is melegítsünk be!
Különösen a kezdők ügyeljenek a terhelés fokozatosságára. A pulzus lehetőleg ne menjen 130-150 fölé, és csak addig növeljük az intenzitást, amíg nem válik kellemetlenné.
A kialakult izomláz csökkentésének lényege, hogy növeljük az érintett testrész vérkeringését (ez a mikrosérülések gyógyulásában is hatásos). Erre jó a forró fürdő, esetleg pár csepp rozmaringolajjal, amit lágy maszírozással is kombinálhatunk. Vehetünk váltófürdőt is: pár perc melegvíz után, húsz másodperc hideg következzen. Jótékony hatású a szauna, és általában a sportkrémek is fokozzák a vérkeringést. A mozgást sem kell teljesen mellőzni, de csak kíméletesebb, egyenletes terhelést válasszunk, különösen alkalmas erre az úszás, vagy streching. Az utóbbinál viszont csak a gyakorlatok nyújtó részét végezzük, a rugózást ne.
Hozzászólások
Szólj hozzá Te is!
Eddig 0 darab hozzászólás érkezett!
A -gal jelölt mezők kitöltése kötelező!
nana.hu Facebookon
Változz Béres Alexandrával!
Gyakorlatokkal, étrendekkel, állandó és alkalmi szakértőkkel, heti hírlevéllel, valamint exkluzív tartalommal várunk!
Hirdetés
Hirdetés
Szolgáltatások
Rovatok
