Vigyázat, frontveszély!
2005. szeptember 27.
Már nincs nyár, még nincs ősz, és a hőmérő higanyszálában sem bízhatunk. Csípős hidegre ébredünk, és délután vagy verőfényes nap vagy hűvös esőfelhők várnak ránk. Csoda, hogy kedélyünk és közérzetünk is az időjárással együtt változik?
Az időjárás-érzékenység nem velünk született, és nem állandó tulajdonságunk. Többnyire harminc-negyven éves kor között jelentkezik,
kialakulását betegségek, műtétek befolyásolhatják. Szerencsés esetben idősebb korban enyhülhetnek a panaszok.
A tavasz és az ősz jobban megterheli az ember szervezetét, mint a nyár vagy a tél. Ősszel alkalmazkodnunk kell ahhoz, hogy a plusz harmincfokos nyárból a mínusz öt-tíz fokos télbe megyünk át, a világosból a sötétbe; csökken a napsugárzás ereje, és a nyáron fölhalmozott energiatartalékainkat kezdjük fölélni. Ezzel szemben a tavaszt pozitív változásként éljük meg, amikor egyre erősebben süt a nap, egyre hosszabbak a nappalok, újraéled a természet, ilyenkor mégis több a náthás, a beteg ember, mivel szervezetünk tartalékai már kimerültek.
Öt fő csoportot különböztetnek meg, kétféle meleg-, kétféle hideg- és egy teljesen vegyes frontot. A hideg- és a melegfrontok közül az egyik fajta lassúbb, a másik mozgalmasabb változást hoz, amelyek eltérően hatnak az emberi szervezetre. Erősen hat ránk az a klasszikus melegfront, amely lassan és elsősorban a magasban emelkedő hőmérséklettel köszönt be. Aki erre érzékeny, migrénes fejfájással, fáradtsággal, levertséggel, szétszórtsággal, aluszékonysággal reagál. Ilyenkor megszaporodnak a szív- és érrendszeri panaszok, növekszik az infarktus, a trombózis, a műtétek utáni vérzések veszélye. Az ellenkező véglet időjárási szempontból a betörő hidegfront, a robbanásszerűen bekövetkező lehűlés. Ezt éljük át akkor, amikor a nyári hőségben kitör a zivatar. Ilyenkor mindenki ingerlékenyebb, ideges és robbanékony. Megszaporodnak a reumatikus panaszok, a gyomorfekélyesek rosszabbul érzik magukat, növekszik a görcshajlam, ezért a szívbetegek, az sztmások, a magas vérnyomásban szenvedők, az epilepsziások állapota romolhat, és ilyenkor megemelkedik a koraszülések száma. A másik típusú, az egész légréteget átmozgató melegfront hatása olyan, mint a klasszikus melegfronté, de hozzáadódnak a hidegfrontra jellemző hatások is.
Tehát az időjárás-változásokra érzékenyek migrénnel, fejfájással,
szétszórtsággal és türelmetlen agresszivitással reagálnak. Megszaporodnak a balesetek, föllángolnak a gyulladásos folyamatok, megnövekszik az embólia veszélye. A másik típusú hidegfrontra ugyanígy igaz, hogy hatásában a kétféle fronthatás keveredik, a nyugtalanság, kapkodó idegesség mellett fáradékonyság, lehangoltság tapasztalható. Megérzik a bronchitisben szenvedők, a magas vérnyomásos betegek. Az átlagosnál több koraszülés várható, bár számuk nem emelkedik meg annyira, mint a betörő hidegfrontnál.
Kettős vagy vegyes front esetén teljes erősséggel jelen van mindkét frontra jellemző változás. De nem törvényszerű, hogy mindegyik változás megviselje az embert. Lehet, hogy valaki a tipikus hideg- vagy melegfrontot megérzi, de a vegyes fronthatásra nem reagál.
Ezzel szemben a hidegre az epilepsziások reagálnak, és az idegrendszeri panaszok szaporodnak. Amikor a fülledt idő beköszönt, a közlekedési balesetek számának növekedésére lehet számítani. Szinte naptári pontossággal ki lehet számítani, ha egyik nap 28-30 °C-ig fölmelegszik az idő, és éjszaka sem enyhül a hőség, másnap, harmadnap már jóval több balesetet okoznak a szokatlan melegtől kimerült vezetők.
Télen inkább a csapadékos idő okoz gondokat, az elcsúszások miatt ilyenkor a baleseti sebészek tennivalói szaporodnak meg, a mentőszolgálatnak pedig szinte megoldhatatlan gondot jelentenek a sérülésekkel és a fagyásokkal küszködő hajléktalanok.
Az egészséges szervezet észrevétlenül alkalmazkodik, de a fáradt vagy beteg ember nehezebben bírja a változásokat. Hajszoltan élünk, a nagyvárosi lakos már nem követi a természet ritmusát, immunrendszerünket környezeti ártalmak gyengítik. Ezért fontos, hogy mindenki ismerje a saját szervezetét, a saját reakcióit a külvilág változásaira. Ha előre tudjuk a meteorológiai előrejelzésekből, mire számíthatunk, több pihenéssel, a megterhelő feladatok elhalasztásával, szükség szerint a gyógyszeradag változtatásával elviselhetőbbé
tehetjük a kritikus időszakot.
kialakulását betegségek, műtétek befolyásolhatják. Szerencsés esetben idősebb korban enyhülhetnek a panaszok.
A tavasz és az ősz jobban megterheli az ember szervezetét, mint a nyár vagy a tél. Ősszel alkalmazkodnunk kell ahhoz, hogy a plusz harmincfokos nyárból a mínusz öt-tíz fokos télbe megyünk át, a világosból a sötétbe; csökken a napsugárzás ereje, és a nyáron fölhalmozott energiatartalékainkat kezdjük fölélni. Ezzel szemben a tavaszt pozitív változásként éljük meg, amikor egyre erősebben süt a nap, egyre hosszabbak a nappalok, újraéled a természet, ilyenkor mégis több a náthás, a beteg ember, mivel szervezetünk tartalékai már kimerültek.
Németh Lajos meteorológus:
– Statisztikai adatok szerint Magyarországon hetente átlagosan egy-két front vonul át. Legváltozékonyabb a tavasz, amikor 24–36 óránként érkeznek frontok, vegyes fronthatások akár 12–24 óránként válthatják egymást. Az év legcsendesebb szakasza szeptember-október eleje, a vénasszonyok nyarának nevezett időszak. Följegyezték, hogy 1975 szeptemberében egyetlen front sem vonult át fölöttünk, ami egyébként nagyon ritka.
– Statisztikai adatok szerint Magyarországon hetente átlagosan egy-két front vonul át. Legváltozékonyabb a tavasz, amikor 24–36 óránként érkeznek frontok, vegyes fronthatások akár 12–24 óránként válthatják egymást. Az év legcsendesebb szakasza szeptember-október eleje, a vénasszonyok nyarának nevezett időszak. Följegyezték, hogy 1975 szeptemberében egyetlen front sem vonult át fölöttünk, ami egyébként nagyon ritka.
Frontok és hatásaik
Öt fő csoportot különböztetnek meg, kétféle meleg-, kétféle hideg- és egy teljesen vegyes frontot. A hideg- és a melegfrontok közül az egyik fajta lassúbb, a másik mozgalmasabb változást hoz, amelyek eltérően hatnak az emberi szervezetre. Erősen hat ránk az a klasszikus melegfront, amely lassan és elsősorban a magasban emelkedő hőmérséklettel köszönt be. Aki erre érzékeny, migrénes fejfájással, fáradtsággal, levertséggel, szétszórtsággal, aluszékonysággal reagál. Ilyenkor megszaporodnak a szív- és érrendszeri panaszok, növekszik az infarktus, a trombózis, a műtétek utáni vérzések veszélye. Az ellenkező véglet időjárási szempontból a betörő hidegfront, a robbanásszerűen bekövetkező lehűlés. Ezt éljük át akkor, amikor a nyári hőségben kitör a zivatar. Ilyenkor mindenki ingerlékenyebb, ideges és robbanékony. Megszaporodnak a reumatikus panaszok, a gyomorfekélyesek rosszabbul érzik magukat, növekszik a görcshajlam, ezért a szívbetegek, az sztmások, a magas vérnyomásban szenvedők, az epilepsziások állapota romolhat, és ilyenkor megemelkedik a koraszülések száma. A másik típusú, az egész légréteget átmozgató melegfront hatása olyan, mint a klasszikus melegfronté, de hozzáadódnak a hidegfrontra jellemző hatások is.
Tehát az időjárás-változásokra érzékenyek migrénnel, fejfájással,
szétszórtsággal és türelmetlen agresszivitással reagálnak. Megszaporodnak a balesetek, föllángolnak a gyulladásos folyamatok, megnövekszik az embólia veszélye. A másik típusú hidegfrontra ugyanígy igaz, hogy hatásában a kétféle fronthatás keveredik, a nyugtalanság, kapkodó idegesség mellett fáradékonyság, lehangoltság tapasztalható. Megérzik a bronchitisben szenvedők, a magas vérnyomásos betegek. Az átlagosnál több koraszülés várható, bár számuk nem emelkedik meg annyira, mint a betörő hidegfrontnál.
Kettős vagy vegyes front esetén teljes erősséggel jelen van mindkét frontra jellemző változás. De nem törvényszerű, hogy mindegyik változás megviselje az embert. Lehet, hogy valaki a tipikus hideg- vagy melegfrontot megérzi, de a vegyes fronthatásra nem reagál.
Frontok és mentőriasztások
Melegfront esetén leggyakrabban köztéri összeesésekhez, szív- és érrendszeri betegekhez riasztják az Országos Mentőszolgálatot. Ha a szülések száma ugrik meg, egy-másfél nap múlva biztosan melegszik az idő.Ezzel szemben a hidegre az epilepsziások reagálnak, és az idegrendszeri panaszok szaporodnak. Amikor a fülledt idő beköszönt, a közlekedési balesetek számának növekedésére lehet számítani. Szinte naptári pontossággal ki lehet számítani, ha egyik nap 28-30 °C-ig fölmelegszik az idő, és éjszaka sem enyhül a hőség, másnap, harmadnap már jóval több balesetet okoznak a szokatlan melegtől kimerült vezetők.
Télen inkább a csapadékos idő okoz gondokat, az elcsúszások miatt ilyenkor a baleseti sebészek tennivalói szaporodnak meg, a mentőszolgálatnak pedig szinte megoldhatatlan gondot jelentenek a sérülésekkel és a fagyásokkal küszködő hajléktalanok.
Mit tehetünk a frontok ellen?
Az egészséges szervezet észrevétlenül alkalmazkodik, de a fáradt vagy beteg ember nehezebben bírja a változásokat. Hajszoltan élünk, a nagyvárosi lakos már nem követi a természet ritmusát, immunrendszerünket környezeti ártalmak gyengítik. Ezért fontos, hogy mindenki ismerje a saját szervezetét, a saját reakcióit a külvilág változásaira. Ha előre tudjuk a meteorológiai előrejelzésekből, mire számíthatunk, több pihenéssel, a megterhelő feladatok elhalasztásával, szükség szerint a gyógyszeradag változtatásával elviselhetőbbé
tehetjük a kritikus időszakot.
Hozzászólások
Szólj hozzá Te is!
Eddig 0 darab hozzászólás érkezett!
A -gal jelölt mezők kitöltése kötelező!
nana.hu Facebookon
Változz Béres Alexandrával!
Gyakorlatokkal, étrendekkel, állandó és alkalmi szakértőkkel, heti hírlevéllel, valamint exkluzív tartalommal várunk!
Hirdetés
Hirdetés
Szolgáltatások
Rovatok
