Gyógyító koleszterin: eddig csak félrevezettek minket?

A koleszterintől mindig is félni kellett, mert szívbetegségeket okoz, hiszen lerakódásokat képez az érfalon, és az ebből következő érszűkület bizony számos problémához vezet. A kérdés az, vajon tényleg így van-e?
Vajon tényleg a koleszterinszint határozza-e meg, milyen állapotban vannak az érfalaink?

Egy koleszterincsökkentő gyógyszereket gyártó cég honlapján is megtalálható az információ, miszerint a koleszterint a máj állítja elő, és legfeljebb húsz százalékban vihetjük be táplálékkal. Azt már nem teszik hozzá, hogy a koleszterin az az építőanyag, ami sejtfalban nélkülözhetetlen, hiszen ez biztosítja a „szigetelést”, hogy olyasmi ne tudjon áthatolni a sejtfalon, aminek nem kéne.

Így a testnek létfontosságú, hogy megfelelő mennyiségű koleszterinnel tudjon gazdálkodni, és ha alacsonynak ítéli a készletet - mert valaki koleszterin szegényen étkezik -, hát termel még egy keveset, nehogy baj legyen. Mégis állandóan azt hallgatjuk, a zsír korunk mumusa. Pedig a megvonástól csak még nagyobb pánikba esik a test, és még többet termel majd.

Aggodalomra az ad okot, hogy a zsírszegény táplálkozás korszaka nemhogy enyhülést nem hozott a koleszterin-problémára, de rontott a helyzeten. A gondos vizsgálódó a tények egyszerű megfigyelése alapján is talál olyasmit, amin érdemes felhúznia a szemöldökét. Először is, az USA-ban az állati zsiradékok összfogyasztásának lecsökkenésével ugrásszerűen megnőtt a szívbetegségek száma, és mivel a populáció igen nagy, ez egy jól mérhető a tendencia. Másodszor pedig, bárhogyan is próbálkoztak, elvétve sikerült csak olyan kísérleteket, vizsgálati eredményeket produkálniuk, ami összefüggést mutatott volna a koleszterinfogyasztás és a szívbetegségek között.



Az egyszerű vizsgálódónak szemet szúrhat még az a tény, hogy a cukorbetegek között viszont igen gyakori előfordulás a szív-érrendszeri megbetegedés, különösen az érszűkület. Ez nem következmény vagy szövődmény, hiszen az újonnan diagnosztizált diabéteszesek több, mint fele addigra már komoly szív-érrendszeri problémákkal küzd. Vagyis mintha sokkal inkább a cukor anyagcsere zavarához társulna a probléma, mint a zsírhoz...

Azt is tudjuk számos kutatásból, hogy a finomított szénhidrátok (cukor, gabona, keményítő) fogyasztása gyulladásokat hoz létre a szervezetben, és hogy az érfal ebből származó sérüléseit bizony koleszterintapasszal gyógyítja a szervezet. Ha nem „rakódna le” a koleszterin, kirepedne az ér, és egyszer csak elvéreznénk. Természetesen ennél nem jobb a sok koleszterintapaszból kialakuló vérrög sem, mert ha útnak indul, abból bizony szívroham vagy agyvérzés lesz.



Ideje, hogy végre megtanuljunk normálisan táplálkozni: együnk tojást, mert fehérje és mert hasznos, együnk húst, pláne, ha nem ipari környezetből származik, ne féljünk a vajtól, hiszen ha évszázadokig nem okozott szívbajt, tán ezután sem fog. Ám ezek mellé gontos rengeteg zöldséget fogyasztanunk, sokkal többet, mint eddig, és nagy ívben kéne kerülnünk a cukrot és a finomított szénhidrátokat. rendszeres mozgással - a séta is elég - elegendő folyadék fogyasztással, és pihennéssel, mindent megadhatunk a testünknek, amire a regenerálódáshoz szüksége van. Talán még némi (rengeteg) E-vitamin és CoQ10 sem ártana… És nem utolsó sorban ebből a kiegyensúlyozottságból születik az az életöröm, ami a betegségek legbiztosabb ellenszere.