Egészségkárosító édesítőszerek?

A legtöbbet vizsgált élelmiszer-adalékanyagok az édesítőszerek, és a kutatások során rendkívül ellentmondásos eredmények születtek. Igazságot tenni mi sem tudunk, de ismertetjük a különböző külföldi vizsgálati eredményeket, és megkérdeztünk egy hazai szakértőt is.

Édesítőszereknek nevezzük azokat a természetes eredetű vagy mesterségesen előállított ízesítőanyagokat, amelyekkel táplálékainkat édesítjük. Élelmiszereink, ételeink és italaink édesítésére a szénhidrátokhoz tartozó természetes eredetű szerves vegyületek – így a répacukor (szacharóz), a szőlőcukor (glükóz), a gyümölcscukor (fruktóz), a malátacukor (maltóz), az invertcukor (a glükóz és a fruktóz elegye), a tejcukor (laktóz) használhatók fel, valamint ide sorolható a méz és a keményítőszörp is. Újkeletű termék a kukoricából előállított glükóz-fruktóz elegy, amely folyékony cukor, izoszörp néven ismert. Elsősorban nyersanyagként pl. likőrök, szörpök, befőttek ízesítésénél alkalmazható.

A természetes édesítőszerek (cukor, méz) táplálékaink élvezeti értékének növelésén túl fontos tápanyagok és tartósítószerek is. A mesterséges édesítőszerek (szacharin, ciklamát, aszpartam, aceszulfám-K, neoheszperidin, szukralóz) édesítőképessége erőteljes (minimum harmincszorosa a cukorénak, de lehet akár háromezerszerese is), azonban sem tápértékük, sem tartósító hatásuk nincs, esetükben tehát sem biológiai, sem energiaértékről nem beszélhetünk. Megengedhető napi beviteli értékük, édesítőerejük és hőhatással szembeni ellenálló-képességük változó.

A nagy mumus: az aszpartam

A bolognai székhelyű Európai Onkológiai és Környezeti Tanulmányok Alapítvány munkatársai 1800 patkányon végeztek kísérleteket, nyomon követve az aszpartam hatásait a rágcsálók egész élete során. Az elpusztult állatokat boncolásnak, szöveteiket és szerveiket patológiai elemzéseknek vetették alá. Az eredmények szerint a nőstényeknél az aszpartam elősegítette a nyirokszövet-daganat és a leukémia kialakulását.

A Nutrasweet néven ismertebb adalék számtalan élelmiszerben megtalálható a cukormentes rágógumiktól a diétás üdítőitalokon keresztül a light joghurtokig, sőt gyógyszerekben is alkalmazzák, főként szirupokban, de asztali édesítőként is használatos a világ legtöbb országában. Mióta 1965-ben megjelent, folyamatosan a viták kereszttüzében áll. Nem csupán maga az aszpartam, de lebomló melléktermékei biztonságosságáról is folyik a vita. Utóbbiak közé tartozik az aszparaginsav, a fenilalanin és a metanol.

Az EFSA (European Food Safety Authority, EU) és az ISA (International Sweetener Assosiation), mint nemzetközi élelmiszer-egészségügyi szervezetek a bolognai kutatási eredményeket ezidáig nem fogadták el, sőt az utóbbi kifejezetten elutasította azokat. Az EFSA hivatalos közleményében óvatosságra int az új eredmények elfogadásával kapcsolatban, ugyanis ezek kiértékelése, más tudományos eredményekkel való összevetése még nem történt meg.

Az aszpartamot némely szakértők azonban egyenesen méregnek titulálják. Dr. Russell L. Blaylock, a Mississippi Orvosi Egyetem neuro-sebészeti professzora részletes kimutatást közöl könyvében az aszpartam egészségre káros hatásairól, főként a komoly krónikus neurológiai elváltozásokról. Az aszpartam nagyobb koncentrációjánál a sejtek késleltetett halálban múlnak ki, aminek a neve "excitotoxicity", (azaz izgalomba hozott toxikusság), a neuro-sejteket túlserkentve azok halálát idézik elő. A különösen érzékeny embereknél komoly komplikációk léphetnek fel.

Dr. H. J. Roberts orvos, cukorbeteg-specialista arra figyelmeztet, hogy az aszpartam fogyasztása a cukorbetegek számára rendkívül káros hatásokkal jár, és nemcsak tovább súlyosbítja a diabéteszt, de más komplikációkat is okoz. Akár cukorbetegséget is előidézhet azoknál, akik erre genetikailag hajlamosak, rontja az inzulin és más gyógyszerek hatását, sőt görcsös rohamokat is előidézhet. Szerinte az aszpartam egy különleges agyrák-fajtát is okozhat.

Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatalnak (FDA) beküldött, az ártalmas hatást kiváltó étel-adalékanyagokról készült jelentések jelentős részét az aszpartam mellékhatásairól szóló beszámolók teszik ki. Ezekben többek között szerepel fejfájás, hányinger, hasi fájdalmak, kiütések, fáradtság, alvás-zavar, látás- és hallás-zavar, depresszió, szívzavarok, légzési nehézségek, memória-zavar...

Az állítólagos mellékhatások között szerepel az elhízás is. Egy 80.000 nővel végzett nagyszabású amerikai felmérés arra az eredményre jutott, hogy az édesítőszer-használóknál átlagban nagyobb mértékű volt a súlygyarapodás, mint a cukrot fogyasztóknál. Ezt egyesek a szerek étvágy-befolyásoló hatásával magyarázzák.

Mit mond a szakértő?

Felkerestük dr. Sohár Pálnét, az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet Élelmiszeradalék és Kémiai Szennyezőanyag Főosztályának vezetőjét. Megkérdeztük, valóban káros-e az aszpartam, és vajon mi az igazság az édesítőszerek súlygyarapodást előidéző hatásával kapcsolatban.

- Az aszpartam engedélyezése körül óriási huzavona volt, először engedélyezték az USÁ-ban, azután az engedélyt visszavonták, mert egy ártalmas kísérő anyagot mutattak ki benne nagyon kis mennyiségben. Később a gyártási technológia megváltoztatásával ezt a hibát kiküszöbölték és akkor újra engedélyezték. A szokatlan eljárásról és az aszpartam feltételezett ártalmairól rengeteg újságcikk született. Nagy riadalmat keltett, hogy az agydaganatos betegek számának növekedése egybeesett az aszpartam engedélyezésével, és a két jelenség között párhuzamot vontak. Később kiderült, hogy az agydaganatos betegek számának növekedése már két évvel korábban megkezdődött, és valószínűleg az új diagnosztikai eljárások bevezetéséhez volt köthető. Tehát nem a betegek tényleges száma nőtt, csak a korábbinál hamarabb ismerték fel a betegséget és ez okozta egy rövid időre a betegszám növekedést.