Anyajegy, melanóma, halál

Amerikában 18 éves kor alatt tilos a szolárium…

- Számít, hogy hány éves korban járunk szoláriumba? És tényleg ennyire veszélyes lenne?

- Szabad szoláriumba járni és napozni, de mértékkel, a szélsőségeket kerülve. Kis adagokban, ésszel jót tesz a fény – a szolárium vagy a nap – a bőrnek, belőle nyerjük például a fontos D vitamint. Mint ahogyan egy-egy pohár vörösbor is lehet egészséges. De a mérték nélküli „szolizás”, napozás nagyon sokat árt, jelentősen növeli a bőrrák kockázatát. A szoláriumcsövek javarészt UV-A sugarakat bocsátanak ki, s kevesebbet sugároznak a veszélyesebb UV-B tartományban. Ezzel egyrészt kisebb a leégés valószínűsége, ugyanakkor ez hamis biztonságérzetet ad: a bőr mélyebb rétegeit az UV-A sugarak is károsítják, ez azonnali tünetek híján azonban rejtve marad. 15-20 éve, amikor az első szoláriumok megjelentek, azt mondták róluk, hogy teljesen veszélytelenek, mert csak minimális 1-2 %-nyi UVB sugárzást tartalmaznak. Az alkalmazott UVA sugarak pedig nem okoznak bőrrákot, csak gyors öregedést… Ám nem tudják teljesen kiszűrni a káros sugarakat, ezért árt a mértéktelen, mesterséges napozás is. Pláne fiatalkorban.

- Emlékszik a bőr?

- Igen. A fénykárosodás 80%-a tizennyolc éves kor alatt éri a testünket, bőrünket. A szolárium „fénye” és a természetes napé összegződik, egyre jobban és jobban károsítják a bőrt, amely nem kezd minden nyarat tiszta lappal. Magában hordozza a korábbi nyarak, leégések emlékeit. Ahogyan a többszöri – káros – hatások összegződnek, egyszer csak valahol és valamikor megjelenik a bőrrák. És egyre több fiatalt érint. Olyan típusokat diagnosztizálunk rajtuk, amelyek korábban csak az idős, az egész életüket a földeken, a napon töltő emberekre volt jellemző.

Tilos a leégés…

- Mikor és mennyit szabad napozni?

- Nem lehet általánosítani. Egy alapvető szabály van: nem szabad leégni! Fehér bőrűeknek például, akiket rögtön „megkap” a nap, tilos, nemcsak tizenegytől kettőig. Teljesen mindegy, hogy reggel vagy délután fekszik ki valaki, avagy májusban vagy szeptember elején. Így is úgy is le lehet égni. És ez az, amit el kell kerülni. Ha viszont fokozatosan szoktatjuk magunkat és bőrünket a naphoz, fokozatosan szerezzük meg a hőn áhított kreolos bőrszínt, akkor a bőr önmagának fejleszt ki egy védőréteget, amellyel saját magát óvja. A másik fontos dolog, hogy minél hidegebb a bőrfelület, annál jobban nyelődik el az ultraibolya sugárzás. Például, sokan azt hiszik, hogy a vízben nem ártalmas a napfény. Aztán úszás közben jól leéghetnek. Az UV sugarak ugyanis csaknem fél méterre behatolnak a víz alá, és ott érik el a védtelen, lehűlt bőrt.