Egyébként ünnepeltek

Mielőtt irigykedni kezdenénk a sok-sok plusz ajándékra, amivel a karácsonyi szülötteket, vagy Ádámokat és Évákat halmozzák el, jobb, ha tudjuk, nekik nemigen jut ki az ünneplésből. Legtöbbünket elhalmoznak gratuláló sms-sel és e-mailben küldött képeslapokkal a névnapunkon. Születésünk évfordulója sem maradhat el az „isten éltessen sokáig” nélkül.

Azokról azonban, akiket Évának vagy Ádámnak kereszteltek, netán éppen december 24-én születtek, bizony gyakran elfeledkeznek a kollégák és a barátok.
Ki otthonra, ki pedig kedvenc szórakozóhelyére hívja meg baráti társaságát ünnepelni a születésnapján. László Angéla ezt irigyli a legjobban.

– Az én születésnapom valahogy mindig elsikkad. A baráti körömben mindenki megünnepli a születésnapját házibulin vagy egy pubban, viszont az én születésnapomon karácsonyoznak – panaszkodik Angéla. – Az ünnepet megelőző hetekben senki nem ér rá, mert a szabadidejét bevásárlással tölti. Az utána következő hét a családlátogatások ideje és a karácsonyi eszem-iszom kiheverésére szolgál. Azután mindjárt következik szilveszter, akkor persze nagyokat bulizunk, de ezek a partik megint csak nem rólam szólnak. Így aztán január közepe van, mire meg tudom hívni a barátaimat a születésnapomra, ezért történhetett meg az is, hogy egy ismerősöm évekig boldog születésnapot kívánt január 16-án, mert azt hitte, akkor születtem.

Angéla azt meséli, kiskorában sokáig keveredtek benne a fogalmak. Egy darabig azt gondolta, a Jézuska születésnapja miatt van a torta, amit az édesanyja sütött, de arra is csak hat éves kora után döbbent rá, hogy a fenyőfát nem az ő évfordulójára díszítik fel. Ahogy egyre idősebb lett, elmaradtak a torták, és rendre egy-egy aprósággal kapott csak több ajándékot karácsonyra, mint a nővére. Ma már be kell érnie azzal, hogy szenteste, a vacsoránál az ő egészségére is koccintanak a családdal. Sokszor úgy érzi: mellesleg.

Talán kisgyermekként a legnehezebb feldolgozni, hogy nincsen külön ünnepelhető születés-, vagy névnap. A karácsonyi gyermek inkább a szülőnek ajándék, s lehet, a kicsinek ez átok. Király Erzsébet kisfia, Kovács-Király Gergő éppen egy esztendővel ezelőtt született.
– Az én kisfiam valóban ajándék, kétszeresen is. Mivel nem decemberre, hanem februárra vártuk, rettenetesen aggódtunk, hogy koraszülöttségéből eredően sok baja lesz. Végül éppen huszonnegyedikén született meg, 2100 grammal és 45 centivel, s ordított, mint a sakál. Egészséges és ép baba lett.

És, hogy milyen is egy szülés szenteste? Erzsébet nevetve meséli, hogy a hangulat megvolt, hiszen a háttérben karácsonyi muzsika szólt, miközben ő vajúdott, s a férje segítette ebben, tehát együtt volt a család. A szülésznők kedélyesen viccelődtek: „most születik a kiskirály”.

– Biztosan nem lesz könnyű elválasztani Gergőnél a születésnapot és a karácsonyt – folytatja az édesanya. – Úgy tervezzük, hogy délután felköszöntjük tortával, ajándékkal, mindennel, ami egy gyereknek a születésnapjára jár, este pedig a szokásokhoz hűen megtartjuk a karácsonyt. A kisfiam névnapja novemberre esik, így az év vége neki tele van évfordulókkal. Lehet, hogy később nem örül majd ennek, de még mindig jobb így neki, mint annak a kisfiúnak, aki ugyanakkor, ugyanott született, mint Gergő. Őt ugyanis Ádámnak keresztelték a szülei.

Van, aki nem engedi meg, hogy elfelejtkezzenek a névnapjáról.
– Még az a szerencse, hogy születésnapom nem karácsonyra esik! – kezd bele az új névnapjáról szóló történetbe Csaba Ádám. Ő ugyanis áthelyezte névnapját a naptárban. – Még középiskolás voltam, legjobb barátomat Ottónak hívták. Az ő névnapja július másodikára esett, és mindig hatalmas bulikat tartott a kertjükben. Valószínűleg irigyeltem tőle ezeket a jó hangulatú, nyári estéket, de megoldottam a dolgot. A naptár szerint ugyanis Csaba névnap július 6-ra esik, így a társaságban bevezettük, hogy engem is felköszöntenek a többiek a vezetéknevem névnapján. Ezzel a baráti társasággal a mai napig összejárunk július első hétvégéjén, és a „srácok” – akik persze mára már majdnem mind apukák – nem csak Ottót, hanem engem is ünnepelnek. Az Ádám-nap karácsonykor csak a családé marad, de most, hogy gyerekek vannak, inkább a szenteste a lényeg, nem a névnap. Bár aranyos történetek vannak. Az egyik lányom például egyszer megkérdezte: apu, téged Jézuskának hívnak? 

Németh Éva azt mondja, december 24-én első sorban karácsony van és mellesleg az ő névnapja.
– A két ünnep teljesen összemosódik. A családban sem a névnapomon van a hangsúly szenteste, és már kiskoromban is csak minimálisan kaptam több ajándékot ilyenkor, mint az öcsém. A munkahelyemen mindig számon tartjuk a névnapokat, és fel is köszöntjük egymást. Én vagyok az, aki ezekből többnyire kimarad, mint ünnepelt. Ilyenkor a legtöbben már szabadságon vannak, hogy az ünnepre készülődjenek, a karácsonyi lázban elvész a névnapom. Persze azért akad egy-egy figyelmes kolléga, akinek az utolsó pillanatban eszébe jut, hogy „jaj, ott van még az Éva”, és akkor gyorsan meghúzkodják a fülemet.